2 447,94 979 827,15 HUF |
2 447,44 978 931,95 HUF |
Rekordszintre emelte a jegybank a nemzeti aranytartalékot
Úgy veszik a jegybankok az aranyat, mintha nem lenne holnap
A jelek megvannak: Az aranystandard visszatér
Csak hogy tudd: rád is jut 10 gramm arany a jegybanki széfből
Nehéz elhinni, de a világ kezd az arany alapú monetáris rendszer felé mozdulni. Ez annak ellenére van így, hogy a történelmi aranystandardot a közgazdászok és a pénzügyi tisztviselők szinte egyetemes megvetésben tartják.
A tudatlanságon alapuló számos mítosszal ellentétben a rendszer működött. Az Egyesült Államok 180 éven át az 1970-es évek elejéig aranyalapú rendszeren volt. Soha nem volt inflációjuk, amikor a dollár értéke a sárga fémhez volt kötve, és az Egyesült Államokban az emberiség történetének legnagyobb hosszú távú gazdasági növekedése volt tapasztalható.
Mióta megszakadt a zöldhasú kapcsolata az arannyal, átlagos történelmi növekedési ütemük körülbelül egyharmadával esett vissza. A háztartások mediánjövedelme ma legalább 40 000 dollárral magasabb lenne, ha a 180 évre vonatkozó hagyományos növekedési mintájukat fenntartanák. Mindazonáltal az arany alapú monetáris rendszer gúnyolódása és megvetése általános.
Az eseményeknek azonban van egy sajátos módja annak, hogy az egyszer elképzelhetetlen dolgokat a mérlegelés homlokterébe, majd a valóságba kényszerítsék.
A változás jelei itt vannak.
Az egyik az, hogy a központi bankok az elmúlt években rekordszinten vásároltak aranyat. A vásárlók között van Kína, India, Oroszország és számos más nemzet, például Lengyelország. Ezek az országok reagálnak a dollár hosszú távú értékével kapcsolatos növekvő kétségekre, ami viszont az Egyesült Államok észlelt hanyatlásának tünete.
Egy másik jel a kriptovaluták népszerűsége, ami eredetileg egy high-tech segélykiáltás az egyre megbízhatatlanabb fiat valuták ellen. A probléma itt az volt, hogy a legtöbb kriptogyártó, különösen a Bitcoin, nem érti, hogy egy valutának stabil értéknek kell lennie, ha kereskedelmi tranzakciók, különösen hosszú távú szerződések lebonyolítására használják. Maroknyi kriptográfia van aranyhoz kötve, de még nem érték el a hitelességet, és még nem építették ki a széles körben használható mechanizmusokat. Mindazonáltal, ahogy a kormányok csaponganak monetáris politikájukban, ez megváltozik.
Az állami és magánadósság-teremtések túlzott mértéke elkerülhetetlenül olyan válságokat szít majd, amelyeket nem lehet egykönnyen elfojtani. A világ teljes adóssága ma több mint 300 billió dollár, ami elképesztően magas, háromszorosa a globális GDP-nek.
Természetesen megvannak az úgynevezett BRICS-országok tevékenységei is: eredetileg Brazília, Oroszország, India és Kína – majd egy évvel később Dél-Afrika –, amely ma már több más országot is magában foglal. Szaúd-Arábia olajóriás is fontolgatja a csatlakozást. Pénzügyi machinációik eddig kevésnek bizonyultak, de ez kezd megváltozni.
India tavaly kezdett kísérletezni arany alapú államkötvényekkel. Nathan Lewis monetáris szakértő, aki az Infláció: mi ez, miért rossz és hogyan javítható könyv társszerzője , megjegyzi: „Ezek valószínűleg nagyon népszerűek lennének a befektetők körében világszerte. A lebegő [valuta] korszak kezdetétől, 1971-től napjainkig egy 4%-ot fizető aranykötvény a világ összes részvény- és kötvénypiacát felülmúlta volna.”
Zimbabwe, amelynek a hiperinfláció rekordját kell tartania, nemrég bejelentette egy új, aranyhoz rögzített valuta bevezetését. Mély szkepticizmus indokolt, hogy ennek a kormánynak megvan az a fegyelme, hogy egy ilyen megállapodást működőképessé tegyen. De a lépés a közelgő dolgok jele.
Forrás: FORBES